Az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat most leginkább érintő és foglalkoztató kérdések és válaszok

Milyen feltételekkel lehet valakit azonnali hatállyal kirúgni az osztrák jog szerint? (miért csomagolják ezeket közös megegyezéses megállapodásokba?)

Az osztrák jog szerint akkor szüntetheti meg a munkáltató jogszerűen azonnali hatállyal a munkaviszonyt, ha olyan súlyos felmondási ok áll fenn, amely alapján objektíve nem elvárható tőle, hogy akár csak a felmondási idő leteltéig is fenntartsa a munkaviszonyt. Az azonnali hatályú felmondást az alapjául szolgáló okról történő tudomásszerzést követően azonnal közölni kell. Azonnali hatályú felmondás indoka lehet különösen: alkalmatlanság, igazolatlan távolmaradás, munkavégzés megtagadása, szabadságvesztés miatti hosszabb idejű távolmaradás, munkáltató sérelmére elkövetett becsületsértés (szellemi foglalkozású munkavállalók esetén) illetve alkalmatlanság, alkoholizmus, lopás, munkahely jogosulatlan elhagyása, súlyos kötelezettségszegés, munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény, önhibából való megbetegedés vagy munkára való képtelenség miatti távolmaradás (fizikai foglalkozású munkavállalók esetén).

Alapvetően a jogszerűtlen azonnali hatályú felmondás is megszünteti a munkaviszonyt, a munkavállaló azonban ún. felmondási kártalanítást követelhet. Ez a kártalanítási igény magában foglalja a munkabérre való igényt, ami rendes felmondás esetén a felmondási időre járt volna, továbbá egyéb járandóságokra, pl. rendkívüli kifizetésekre vonatkozó igényt.

Az azonnali hatályú felmondást a munkavállaló ugyanazon okokból támadhatja meg, mint rendes felmondás esetén, így pl. nem megengedett indíték a munkáltató részéről, jóerkölcsbe ütköző felmondás, ún. szociálisan elfogadhatatlan felmondási ok. Egyes munkavállalók különleges felmondási védelmet élveznek, pl. a várandós munkavállalók.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése azért előnyös a munkáltató számára, mert ebben az esetben nem kell további igényérvényesítéstől tartania a munkavállaló részéről (felmondási kártalanítás ill. felmondás megtámadása). Továbbá a törvényi határidőket sem kell betartani közös megegyezés esetén. A munkavállalók akkor érdekeltek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében, ha számukra sem fontos a törvény szerinti felmondási határidők betartása vagy ha jogszerű azonnali hatályú felmondást kerülhetnek el ilyen módon – ami a további munkavállalás szempontjából nem érdektelen. Több munkavállaló azt közölte, hogy őt nem kirúgták, csak “kijelentették”, és majd utóbb ígéret szerint visszaveszik. Mit takar ez a “kijelentés”? Ez valóban nem érintené a munkaviszonyt, csak a biztosítotti jogviszonyt, vagy ugyanazt jelenti, mint a kirúgás? Ha eltér tőle, mik a kijelentés szabályai?

Minden munkavállalót, akinek megszűnik a kötelező biztosítási viszonya, ki kell jelenteni az illetékes egészségbiztosítónál. Ezt a kijelentést jellemzően a munkáltató teszi meg. A kijelentésnél meg kell jelölni annak okát. A kijelentési ok pontos megjelölésének komoly jelentősége van, mivel ez határozza meg a további jogkövetkezményeket. Így különösen az adott kijelentési októl függ a további bérfizetés, munkanélküli segély és végkielégítés kifizetése.

Kijelentési okok közé tartozik pl. a munkáltatói felmondás, munkavállalói felmondás, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés, határozott idő lejárta, munkáltatói vagy munkavállalói azonnali hatályú felmondás és a fizetés nélküli szabadság is.

A legtöbb esetben a kijelentés egyben a munkaviszony megszűnését is jelenti. Kivételt képez ez alól pl. a fizetés nélküli szabadság. Egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetén a kijelentés ellenére fennmarad a munkaviszony. A fizetés nélküli szabadság nem jogosít azonban munkanélküli segélyre.

Munkáltatói felmondás, jogszerű munkavállalói azonnali hatályú felmondás illetve munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a munkavállaló azonnal jogosult munkanélküli segélyre (egyéb feltételek fennállása esetén). A munkavállaló nyomós indok nélküli felmondása, a jogszerű munkáltatói azonnali hatályú felmondás és a jogszerűtlen munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén a munkanélküli segély csak egy négyhetes „zárolást” követően jár.

Ha tehát a munkáltató arról tájékoztatja a munkavállalót, hogy kijelenti őt és a kijelentést követően jogosult lesz munkanélküli segélyre, akkor azt kell feltételezni, hogy kijelentési okként munkáltatói felmondás vagy akár a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése került megjelölésre.
A munkáltató és a munkavállaló köthetnek egy ún. újrafoglalkoztatási megállapodást (Wiedereinstellungszusage), amely szerint a munkáltató a munkavállalót egy meghatározott időponttól újra alkalmazni fogja. A még nyitott fizetési igényekkel (szabadság, végkielégítés, rendkívüli kifizetések) – legkésőbb az újrafoglalkoztatás kezdetekor – el kell számolni. A munkaviszony megszakadása alatt a munkavállaló munkanélküli segélyre jogosult. Ha a munkáltató megszegi az újbóli foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségét, a munkavállaló felmondási kártalanítást követelhet. Ennek mértéke megegyezik azzal az összeggel, amit a munkáltatónak a megállapodott újrafoglalkoztatás kezdete és az onnantól számított felmondási idő letelte közötti időszakra kellene fizetnie. Az újrafoglalkoztatási megállapodás elfogadása helyett a szakszervezetek azt javasolják a munkavállalóknak, hogy a munkáltatónál szorgalmazzák a kifejezetten a koronavírus miatti válság idejére bevezetett ún. „részleges munka” (Kurzarbeit) alkalmazását.

Mitől függ ilyenkor, hogy valaki kap-e munkanélküli ellátást? többen azt közölték, hogy ők arra hivatkozva nem kapnak, hogy a határ túloldaláról ingáznak, nem Ausztriában élnek. jogszerű ez alapján megtagadni a munkanélküli ellátást?

Munkanélküli segélyre alapvetően az jogosult, akinek megszűnt a munkája, képes és hajlandó munkát vállalni, rendelkezésre áll arra, hogy az osztrák munkaügyi hivatal (AMS) munkára kiközvetítse és munkanélkülivé válása előtt meghatározott ideig foglalkoztatva volt.

Alapvető elv az Európai Unióban, hogy ha egy munkavállaló az Unió egyik országában dolgozik, de egy másik országában tartózkodik (oda naponta vagy legalább heti egy alkalommal visszatér), akkor a tartózkodás szerinti országban jogosult munkanélküli ellátásra. Így az ún. határ menti ingázók is mivel Magyarországon laknak, ezért Magyarországon válnak jogosulttá munkanélküli ellátásra, melynek során természetesen figyelembe veszik az Ausztriában megszerzett biztosítási időszakokat.
Mi a helyzet azokkal, akik munkaközvetítő cégen keresztül foglalkoztatnak, ők hátrányosabb helyzetbe kerülnek-e akár a felmondás, akár a munkanélküli ellátás szempontjából?
Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönbevevő munkáltató részére ideiglenesen átengedi. A kölcsönbeadott fizikai munkát végző munkavállalókra a munkaerő-kölcsönzés szakágazatra vonatkozó kollektív szerződés vonatkozik. A kölcsönbeadott szellemi munkát végző munkavállalókra az ipar, szolgáltatás, informatika és consulting szakágazatra vonatkozó kollektív szerződés vonatkozik. Így a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében is a felmondást a vonatkozó törvények, kollektív szerződések ill. egyedi munkaszerződések rendelkezései szabályozzák. Abban az esetben, ha a kölcsönbeadó munkáltató osztrák és a munkavállalóval kötött munkaszerződés osztrák jog alapján került megkötésre, akkor a fentiek maradéktalanul érvényesülnek az ilyen módon foglalkoztatott munkavállalókra. Ha a kölcsönbeadó munkáltató magyar és határon átnyúló szolgáltatás keretében küldi ki a munkavállalót Ausztriába dolgozni, akkor a munkaszerződésre jellemzően a magyar munkajog vonatkozik. Az ilyen munkavállalókat is védik azonban ausztriai tartózkodásuk alatt az osztrák munkajogi szabályok, tehát ha a munkaviszony megszüntetésére az ausztriai tartózkodás alatt kerül sor, akkor ugyanúgy be kell tartani az osztrák felmondási szabályokat. A munkanélküli ellátásra való jogosultságot ebben az esetben is a munkavállaló tartózkodási helye (lakóhelye) határozza meg.

Mit tegyen az, akit osztrák munkáltatója azonnali hatállyal kirúgott a koronavírus helyzet miatt, akár arra hivatkozva, akár valami más, mondvacsinált okra? (volt például, akivel a munkáltatója szóban közölte, hogy a vírus miatt másnap nem kell bemenni, majd arra hivatkozva rúgta ki, hogy nem ment be dolgozni).

A jelenlegi jogi helyzetben – amely azonban folyamatosan változik – a koronavírus miatti válság nem számít azonnali hatályú felmondási oknak. Ezért azok a munkavállalók, akiknek a munkaviszonyát a törvényes illetve szerződéses felmondási határidők megsértésével szüntették meg, jogosultak a felmondási kártalanításra. Bizonyos esetekben az azonnali hatályú felmondás megtámadható – nem megengedett indíték a munkáltató részéről, jóerkölcsbe ütköző felmondás, ún. szociálisan elfogadhatatlan felmondási ok miatt – és a munkavállaló követelheti a munkaviszony folytatását. Ezért az érintett munkavállalóknak érdemes tanácsadásért munkajogi szakjogászhoz vagy a munkavállalói kamarához (Arbeiterkammer) fordulniuk.

Mag. iur. Párczer Zsuzsanna ügyvéd (Bécs)

Dr. Hahn Fanni ügyvéd (Bécs/Budapest)

Vissza